A bőrápolás és a bőr pszichológiája
Az emberi test legnagyobb szerve a bőr. Védi a testet a környezettől, fenntartja a testhőmérsékletet, kiválasztja a hulladékanyagokat, érzékelési információkat továbbít az agy felé és szabályozza a test nedvességtartalmát. Többet gondolunk a bőrünkre, mint bármely más testrészünkre, és ez abban nyilvánul meg, hogy érzelmileg többet foglalkozunk vele, és jövedelmünk 6-20 %-át erre fordítjuk. ezért érdemes végiggondolni, hogy a kozmetikai termékek milyen hatással vannak a bőrünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a kozmetikai szerek pszicho-szociális hatását és azt, miért tartják őket szükségesnek. A bőr pszichológiája, az hogy a kozmetikai szerek miként befolyásolják a bőr működését, és a természetes és szintetikus kozmetikumok bőrre gyakorolt hatása is szóba kerül.
A kozmetikai szerek pszicho-szociális hatása
Társadalmunkban meghatározó szerepet tölt be a „szépség kultúrája”, amely azt jelenti, hogy bőrünknek mindig fiatalosnak és hibátlannak kell lennie. Jó közérzetünk mindig szorosan összefügg azzal, hogy milyennek látjuk a bőrünket mi és mások. Az önmagunkról alkotott képünk mindig magában foglalja azt, hogy mások milyennek látják a bőrünket, ennek eredményeképpen, ez az az „elsődleges vetítővászon, amelyen a kulturális és személyes identitásunk kirajzolódik”. (Lappe, 1966). A kozmetikai cégek félreteszik a természetes szépségről vallott nézeteket, és az olyan hiányosságokat helyezik az előtérbe, mint a nagy pórusok, finom árkok és a ráncok, amelyek befolyásolják a vásárlási szokásainkat, amelyek a kifogástalan bőr érdekében követünk.
A kozmetikai szerek szükségessége
Kozmetikum bármely olyan anyag, amely alkalmazása esetén időleges, felületi változást eredményez. (Anctzak, 2001). Rengeteg kozmetikai szert használunk a bőrünkre a nedvesítőktől a szájceruzáig. Az arckozmetikázás megváltoztatja a külső megjelenésünket azzal, hogy a színek művészi alkalmazásával kiemeli az arcvonásainkat. Megszépítheti az arcot és javíthatja az önértékelésünket másokkal szemben. A kozmetikázás eltűntetheti a bőr hibáit, a pattanásokat, a szem alatti karikákat, és még a bőr színét is javíthatja. Növelheti az önbecsülésünket, vonzóbbá tehet bennünket és a növeli az elfogadhatóságunkat különböző társadalmi helyzetekben. Az arcápolás hozzájárulhat az ápolt megjelenésünkhöz, ami pozitívan befolyásolja az önbizalmunkat, önbecsülésünket, egészségünket és morális állapotunkat.
A bőrápoló szerek a bőr felső rétegét kezelik azzal, hogy jobb védelmet biztosítanak a környezettel szemben, mint amire a kezelés nélkül hagyott bőr képes. A krémek nedvességet juttatnak a bőr legkülső rétegébe, és ezáltal vékony gátat is képeznek , amely megakadályozza a mélyebben levő bőrrétegek nedvességtartalmának elpárolgását. A krémek a külső réteg bőrsejtjeinek a hidratációját is felgyorsítják, amivel kisimítják és puhítják a bőr felszínét. Azzal is javítják a bőr megjelenését, hogy segítenek a pikkelyes bőr, a mitesszerek és bizonyos elhalt bőrsejtek leválasztásában. Az összehúzó szerek javítják a bőr tónusát és szövetét, mert megduzzasztják a pórusfalakat, így a szennyeződés és a roncs nem gyülemlik fel bennük. A szappanok fellazítják a szenny- és koromrészecskéket azzal, hogy feloldják a természetes bőrápoló olajokból, krémekből és arcápoló szerekből ott maradt zsírmaradványokat.
A bőr pszichológiája és hogyan befolyásolják a kozmetikumok a bőr működését
A bőr három fő rétegből áll: az epidermisből, a a dermisből és a hypodermisből. Az epidermis az egyetlen réteg, amit a szemünkkel látunk, és ahogy öregszünk, figyelemre méltó változások történnek, amelyek rejtve maradnak előlünk. Például a bőr vékonyodásnak indul, különösen a szem körül. Bizonyos szerekkel valamennyire vastagítani lehet a bőrt, de a vékonyodás folyamata elkerülhetetlen. a dermisben levő elastin és collagen a bőrt rugalmas és nedves állapotban tartja, de az öregedéssel ezek a rostok meggyengülnek és árkok, ráncok jönnek létre. Az ibolyán túli sugárzás felgyorsítja ezt e folyamatot, és mivel csak kevés kozmetikai szer tudja elérni a dermist, és ezért megalapozatlan az az elképzelés, hogy ez a folyamat kozmetikailag megfordítható. Az árkok és a ráncok megelőzésének legjobb módja az, ha a csókkentjük a napon és ultraibolya sugárzásban való tartózkodást.
A bőr egy nagyon összetett, dinamikus szövetrendszer. A bőrnek minden négyzetincsnyi része 19 millió sejtből, 625 izzadságmirigyből, 90 zsírmirigyből, 65 szőrtüszőből, 19 000 érzékelő sejtből és négy méternyi véredényből tevődik össze. Az epidermis legkülső rétegét megkérgesedett rétegnek nevezzük, és keratinlapokból, tehát egy fajta proteinból és pikkelyekből, azaz elhalt, lapos bőrsejtekből áll. ez képez gátat a környezet által okozott dehidrálódás ellen. Nedvességgel való ellátását főként az alatta levő szövetből kapja, mert a környezettel való állandó érintkezése miatt a bőr felszíne hajlamos a kiszáradásra. ha a bőr szárazságnak van kitéve, a kérge kiszáradhat, merevvé, keménnyé válhat, és kezelés híján megrepedhet és elfertőződhet. A krémek viaszréteget képeznek és nedvesen tartják a bőrt.
A kéreg alatt még hat epidermisréteg található, amely a sejtképződésért felel. A bőrsejtek életciklusa ezen a rétegen belül 28 nap körül van, ezért előfordulhat, hogy csak az új kozmetikum használata után három-négy héttel lehet észrevenni változásokat a bőr felszínén.
A bőrfelszín otthont ad egészséges mikroorganizmusok millióinak is, amelyek növelik a patogenikus, vagy kórokozó baktériumok elleni immunitásunkat. Ezért ab őrünk sterilizálásakor sok jótékony baktérium is elpusztul, mint a streptococcus mutans és a micrococcus luteus. A bőrfestékek például hatásosak a baktériumpopulációk visszaszorításában, és így csökkentik az olyan pattanások számát, amelyeket a pórusokba behatoló és ott megtelepedő mikrobák okoznak. Azonban a túlzott antimirobiális hatás káros is lehet, mert sok hasznos baktériumot is elpusztíthat, és ezáltal a kórokozók akadálytalanul szaporodhatnak a bőrön. A bőr antimikrobiális proteineket is termel, például a defensint és a cathelicidint, amely bőrkárosodás esetén felerősödik. Az izzadás, amely a belső testhőmérséklet fenntartásához elengedhetetlen, szintén választ ki egy dermicidin nevű germicidiális proteint, a baktériumtermelő szagtalanítók legyőzésére. A szagtalanítók is segítenek a baktériumpopulációk visszaszorításában, csökkentve a termelt illatanyagokat, mert növelik az izzadságmirigyek által kiválasztott hulladék mennyiségét. Kutatások bizonyítják, hogy akik túl gyakran és túl alaposan mosakodnak, azok jobban ki vannak téve fertőzésnek és ekcémának, mert állandóan „lemossák” magukról a természetes baktériumokat és germicideket is.
A természetes és szintetikus kozmetikai alapanyagok hatása a bőrre
Természetes anyagnak nevezünk minden növényi vagy állati kivonatot, kőzetet vagy ásványt, amit a természetből nyerünk. mesterséges vagy szintetikus az az anyag, amelyet kémiai reakcióval módosítottak egy ipari folyamat során. Rengeteg kozmetikumot használunk a bőrünkre, de mielőtt ezekhez a „szépítőszerekhez” folyamodunk, fel kell tennünk három alapvető kérdést:
- Mi az összetétele a kozmetikumnak?
- Miért használják ezeket az összetevőket?
- Pozitív vagy negatív hatásúak-e ezek az összetevők a bőrre és a testre?
Sok termékről állítják azt, hogy biztonságos, vagy legalábbis annak tűnik, de ezen kozmetikumok rövid távú hatásán túlmenően, vajon van-e hosszú távú hatása annak, ha naponta lehetővé tesszük a bőrünkbe történő felszívódásukat? A bőrt sokáig áthatolhatatlan védőgátnak tartották, de a bőrön áthatoló drogok bebizonyították, hogy ennek pont az ellenkezője igaz: A bőr a rétegein sokféle anyagot átenged, amely aztán behatol a véráramba. (forrás: www.rozsaszirom.com)